Az FMK több mint három évtizede – a 60-as évektől 1997-ig - 30 év képzőművészeti, irodalmi, zenei fejleményeit fedi le. Ez a korszak egyetlen kiállítással nem dolgozható fel a teljesség igényével. Ezért hosszas mérlegelés után az FMK történetének egy jól körülhatárolt, bemutatható és kellően dokumentált periódusát választottuk: a 80-as éveket. Egyrészt mert ez az évtized - mint a rendszerváltást közvetlenül megelőző időszak - a régióban egyedülállóan liberális szellemi közeggel bírt. A „puha diktatúra” korábban nem látott dinamizmust és pezsgést hozott minden művészeti ágban. Másrészt az elmúlt 15 év kortárs művészeti jelenségei, struktúrái erősen összefüggenek a 80-as években kialakult erőviszonyokkal, feldolgozása tehát a mai művészeti szcéna megértését is elősegítheti a néző számára.
A kiállítás anyagának összeállításakor olyan fókuszpontokat emeltünk ki, amelyek közvetíthetik az FMK legfontosabb jellemzőit: a képzőművészet, zene, irodalom összefonódását és a művészeti közösségi élet különleges atmoszféráját. A Fiatal Művészek Klubja rengeteg kísérletező szellemű művészeti esemény helyszínéül szolgált. A mai kultúrafogyasztásban már szinte ismeretlen az élő folyóirat műfaja, ezért fontosnak tartottuk az egyik jellegzetes élő folyóirat felelevenítését. Az Új Hölgyfutár revue-ben egyszerre szerepeltek irodalmárok, zenészek és képzőművészek. A kiállításon a nézők rendelkezésére állnak az ezzel kapcsolatos meghívók, plakátok, programfüzetek, kiadványok, a hangzóanyag és természetesen a képzőművészeti alkotások.
A klub zenei élete is több ponton összefonódott a képzőművészettel. Ennek jellegzetes példája volt a CSAKEGYKISLÁNY nehézzenei klub, melyet - a dokumentáció bemutatása mellett - elsősorban zenélő szobrokkal és zenei témára reflektáló műalkotásokkal idézünk fel. Jelezzük azokat a témákat is, amelyek akkoriban tabunak számítottak, mert a „sorok között” megbújó üzenettel a korabeli társadalmi-politikai helyzet kritikáját fogalmazták meg. Az FMK a 80-as években – ahogy az azt megelőző két évtizedben is – megkerülhetetlen művészeti szintér volt. Így aztán a korszak szinte minden művészeti áramlata, kísérlete helyet kapott a falain belül. Ez a rendkívül szerteágazó, gazdag művészeti élet egyetlen kiállításban természetesen nem mutatható be, a lehetőségeket a kiállítótér és a művészettörténeti-történeti feldolgozottság alapvetően megszabja. A tárlat tehát a teljesség igénye nélkül, szűk, de tömény keresztmetszetét adja a korszaknak.
Az FMK képzőművészeti életének aktív részesei voltak a kiállításon szereplő művészek, akik a 80-as évekre jellemző módon gyakran alkottak párhuzamosan több műfajban is: festészet, szobrászat, installáció, grafika és videó sok esetben egyszerre volt jelen egy-egy életművön belül is. A kiállítás nem kíséri végig az alkotók 80-as évekbeli pályaszakaszát, csak az FMK-hoz kapcsolódó alkotásokat mutatja be. A kiállított anyag az évtized műfaji és esztétikai szempontból is igen sokszínű képzőművészeti életét illusztrálja: a szobrok, grafikák és installációk mellett portré és dokumentumfotók, valamint a performanszokat és zenei, irodalmi esteket megidéző filmfelvételek egyaránt láthatók.
A kiállításon szereplő művészek: Barabás Márton, Bernáth(y) Sándor, Böröcz András, Bukta Imre, Chesslay György, Ducki Kristóf, Ef Zámbó István, El Kazovszkij, Erdély Miklós, Elekes Károly, Fe Lugossy László, Fehér László, Gaál József, Gábor Áron, Haraszty István, Hegedűs 2 László, Herendi Péter, Károlyi Zsigmond, Kelemen Károly, Kemény György, Kopasz Tamás, Koncz András, Kozma György, Kőnig Frigyes, Lengyel András, Lévay Jenő, Lois Viktor, Lugossy Lugo László, Méhes Lóránt, Móder Rezső, Nyári István, Orosz István, Orosz Péter, Pácser Attila, Pócs Péter, Prutkay Péter, Regős Imre, Révész László László, Samu Géza, Szilágyi Lenke, Szirtes János, Szkárosi Endre