A kiállítás mintegy 90 festményt mutat be: a válogatás nagy részét a nemzetközi mércével mérve is egyik legjelentősebb magyar magángyűjtemény, a Kovács Gábor Gyűjtemény és a Magyar Nemzeti Galéria kiemelkedő alkotásai adják, kiegészülve a Magyar Nemzeti Múzeum, a Kiscelli Múzeum, a Fővárosi Képtár és a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány néhány darabjával. A válogatásba olyan nagynevű festők művei kerültek, mint id. Markó Károly, Székely Bertalan, Munkácsy Mihály, Gulácsy Lajos, Rippl-Rónai József vagy Vaszary János.
A kiállítás az autonóm magyar festészet kialakulásától a tágabb értelemben vett 19-20. század fordulójának művészeti és kulturális pezsgésén át a két világháború közötti időszak higgadtabb, a különféle tendenciák egymás mellett élésével jellemezhető száz évet fogja át. A válogatott művek jól mutatják azt a kettősséget, ahogy a helyi ízek és témák – az európai hatásoktól megújulva – a közép-európai művészet egy sajátos változatává fejlődnek.
A kiállításhoz kétnyelvű (lengyel-angol) katalógus készül három tanulmánnyal: az első a magyar festészet kibontakozásának és megerősödésének folyamatát mutatja be a 19. század során, a második tanulmány a modern művészetszemlélet kialakulását kíséri végig a 20. század első évtizedeiben, míg a harmadik a lengyel-magyar kulturális kapcsolatokról szól.
A kiállítás az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával jött létre és a Lengyelországi Magyar Évad egyik kiemelkedő eseménye.
A kiállítás kurátorai: Fertőszögi Péter, a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány kuratóriumának elnöke és Szücs György, a Magyar Nemzeti Galéria tudományos főigazgató-helyettese.
