Markó, Mednyánszky, Munkácsy...

Halász-Kastély Kápolnásnyék

Város: 
Székesfehérvár

A Halász-család 19. század eleji klasszicista kúriáját az 1910-es években építtette át L-alaprajzú, manzárdtetővel borított, neobarokk épületté Halász Gedeon. A homlokzat jobb sarkán négyzetes, zömök, egyemeletes, lapos sátortetős – egykor kupolás – torony található. A hátranyúló szárny udvari oldalán ión oszlopok által tartott mellvédes, félkörívesen kiemelkedő, nyitott középrész húzódik.

A Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéből származó, rendkívül kiterjedt, 1669-ben nemesi címet nyert Dabasi Halász-család nemesi levelét 1818-ban hirdették ki Fejér vármegyében. Ide a 19. század elején költöztek, amikor Dabasi Halász Sámuel feleségül vette Magyary-Kossa Annát, és ezzel a kápolnásnyéki birtok tulajdonosa lett. Itteni, első kúriájuk, valószínűleg a század első felében épült, klasszicista stílusban. Bő fél évszázaddal később Dabasi Halász Lázár már az egyik legnagyobb birtokos volt Nyéken, gazdaságát 1893-ban már bérlők művelték. A család 1895-ben 1235 katasztrális holdat – azaz korábbi földjeinek dupláját – birtokolt, és övék volt a környék legjobban gépesített gazdasága is.

Lázár fia, Dabasi Halász Gedeon az 1910-es években építette fel mai formájában a család kápolnásnyéki kastélyát. Az akkor neobarokk stílusban átalakított épületet 1945-ig a Halász-család lakta. A második világháború utáni kollektivizálással a kastély termelőszövetkezeti tulajdonba került, falai között sokáig a helyi Vörösmarty TSZ irodái működtek. A következő évtizedekben nem törődtek az épület felújításával, állapota a rendszerváltás követően is folyamatosan romlott.

A kastély megmentése néhány évvel ezelőtt a lehetőségek átgondolásával, majd a konkrét tervek elkészítésével indult. Igazi lendületet azonban 2014-ben, a Magyar Állam és az Európai Unió támogatásának elnyerésével vett. A KDOP-2.1.1/B-12-2012-0032 azonosítószámú, „A Kápolnásnyéki Dabasi Halász kastély rekonstrukciója – Látogatótér és kiállítóhely kialakítása” elnevezésű projekt lehetővé tette, hogy 2016-ra megújuljon a kastélykomplexum és parkja, amely így egyedülálló szolgáltatásokat és élményt kínálhat majd a Velencei-tó térségében.

Dátum: 2019. július. 20. - 2019. november. 10.

Mint minden jelentős magángyűjtemény, a Kovács Gábor Gyűjtemény is határozott karakterrel bír. A mecénás több mint két évtizede vásárol műalkotásokat azzal a céllal, hogy létrehozzon egy, az újkori magyar festészet történetét méltón képviselő gyűjteményt.

A kollekció a 18. század elejétől napjainkig terjedő időszak művészetét öleli fel, és jelenleg mintegy négyszáz alkotásból áll. A képzőművészeti anyag fő irányvonalát a klasszikus szépségeszményt kifejezésre juttató, természetelvű tájfestészet remekei képviselik, melyekhez harmonikusan kapcsolódnak a más tematikát felvonultató alkotások. A kollekció kivételes értékű gyöngyszeme id. Markó Károly és Vaszary János húsz-húsz alkotása, illetve Kádár Béla, Tóth Menyhért, Csernus Tibor és Péreli Zsuzsa életművének válogatott darabjai.

A gyűjtemény szinte hiánytalanul mutatja be a 19. század romantikus, majd realista tájábrázolásától a nagybányai iskola plein-air festészetén keresztül, a 20. század első évtizedeinek különféle izmusaiba torkolló fejlődési ívet. A főművekhez szervesen illeszkednek a kiegészítő alkotások, de nem hiányoznak az igazán ritka kincsek sem, mint Mányoki Ádám, Munkácsy Mihály, Gulácsy Lajos vagy Csontváry Kosztka Tivadar képei.

A jelenleg is folyamatosan gyarapodó Kovács Gábor Gyűjtemény a legrangosabb magyar magángyűjtemények sorába tartozik. Számos hazai és néhány jelentős külföldi kiállítás után most a kápolnásnyéki Halász kastélyban mutatkozik be a kollekció egy olyan speciális válogatással, amely végigvezeti a látogatót a magyar festészet történetének egyik legizgalmasabb évszázadán. A 19. század a nemzetté válás kiteljesedésének korszaka Magyarországon, amely magába foglalja a reformkor polgárosodási törekvéseit, az 1848-as forradalom és szabadságharc eseményeit, majd az osztrák elnyomással szembeni nemzeti ellenállás időszakát, végül a Habsburg Monarchiával történő kiegyezést követő több évtizedes dinamikus fejlődést. A politikai, gazdasági és társadalmi változásokkal párhuzamosan újra virágkorát éli a kultúra, ezen belül a képzőművészet. A század végére fokozatosan megteremtődnek a művészképzés és a műkereskedelem alapvető feltételei, a művészek többsége pedig külföldi tanulmányaik befejezése után hazatér, és itthon törekszik önálló egzisztenciára, ezzel európai színvonalra emelve a magyar művészetet.

A kiállítás e sokrétű és színes korszak festészetéről ad reprezentatív áttekintést, felvonultatva a 19. század művészetének összes fontos stílusirányzatát a klasszicista kezdetektől a romantika és a realizmus térhódításán át egészen a századvég naturalizmusáig.