Nemcsak itthon, de Európa szinte minden más országában is a történelmi tárgyú képek jelentették a romantikus festészet legtöbbre értékelt vonulatát. A régmúlt hősei a jelen számára is aktuális mondanivalót közvetítettek. A kiállításon a tankönyvekből is jól ismert képek között Székely Bertalan Eger várát védő hős asszonyai vagy Madarász Viktor Zrínyit és Frangepánt a bécsújhelyi börtönben ábrázoló festményével találkozhatnak a látogatók, melyek éppúgy a nemzeti ellenállás jelképeivé váltak, mint II. Rákóczi Ferenc alakja Benczúr Gyula alkotásán. A romantika korában válik önálló képtémává a tájkép is, melynek legjelentősebb képviselőivel (id. Markó Károly, Ligeti Antal, Telepy Károly) szintén találkozhatunk a kiállításon. De látható az életképfestészet legjelentősebb művelőjének, Borsos Józsefnek egy ritkaságszámba menő képpárja (Alkony, A festő álma) is, vagy a népi zsánerképek között Sterio Károly pusztai jelenete, amelyen a gémeskút mellett álló lovas alakja a korszak legjelentősebb személyiségére, gróf Széchenyi Istvánra emlékeztet.