-
Tihany
A két művész szilárd, a klasszikus művészeti hagyományban gyökerező előképekre épít, de nem a megszokott struktúrákat követve rendezi azokat szekvenciákba. Ellenkezőleg, új gondolati pályákat kutatva az emlékezet és a képzelet határait feszegetik és a horizontvonalon túlra pillantanak. Orosz István anamorfózisaival és illúzionisztikus tereivel, Polgár Botond pedig az emlékezetben csak töredékesen megmaradt és a képzeletből csak félig előlépett szobraival nem az elképzelhetőt mutatják be, hanem a maguk módján az elképzelhetetlen ábrázolhatóságára tesznek kísérletet.
7/1
Előző
Következő