Cím változatai
Kígyóölők
Művész
Markó Károly, id.
Év
1836
Technika
olaj
vászon
Méret
63.5 × 84 cm
Jelzés
jelezve balra lent
C. Marko 1836
Kategória
festmény
ID
000044
Kiállítások
Publikálva

Honművész, 1840. 492. old.
Athenaeum, 1840. 16. 32. old.
Allgemeine Zeitung, 1840. 44. sz. p. n.
Der Spiegel, 1840. 459. old.
Ezredéves Kiállítás. Műcsarnok, Budapest, 1896. 1041. kat
Szana Tamás: Markó Károly és a tájfestészet. Athenaeum, Budapest, 1898. 158. old.
Árverési Közlöny XIII. évfolyam/4. rendkívüli szám. M. Kir. Postatakarékpénztár Igazgatósága, Budapest, 1932. 16. old. 52. kat.
Farkas Zoltán: Magyar Mesterművek kiállítása. Magyar Művészet. 1936. 226. old.
Árverési Közlöny XXI. évfolyam/3. rendkívüli szám. M. Királyi Postatakarékpénztár Igazgatósága, Budapest, 1940. 32. old. 389. kat.
Tehel Péter: A Magyar nemzeti művészet kialakulásának kérdései a reformkorban. Az Eötvös Lóránd Tud. Egy. bölcs. tud. karának Évkönyve Budapest, 1953. 281. old.
Pogány Ö. Gáborné: Id. Markó Károly. Képzőművészeti Alap, Budapest, 1954. 24. old.
Pogány Ö. Gáborné: Id. Markó Károly művei. Művészettörténeti Dokumentációs Központ Évkönyve 1954-55. Szerk.: Dávid Katalin Képzőművészeti Alap, Budapest, 1957. 380-381. old.
Bodnár Éva: Id. Markó Károly. Képzőművészeti Alap, Budapest, 1980. 80 old. kat. VIII.
A Kovács Gábor-gyűjtemény. Szerk. Fertőszögi Péter - Kratochwill Mimi. Vince Kiadó, Budapest, 2004. 62. old.
Szvoboda Dománszky Gabriella: Markó. Képzőművészeti Alap, Budapest, 2004. 5, 15, 17, 21, 28, 31, 35, 42, 45, 57. old.
Hessky Orsolya: id. Markó Károly. Kossuth Kiadó, Budapest, 2009. 54. old.
Markó Károly és köre. Mítosztól a képig. Szerk.: Bellák Gábor - Dragon Zoltán - Hessky Orsolya. Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 2011. 170. old. 144. kat.

Pogány Ö. Gáborné: Id. Markó Károly. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Budapest, 1954. 11. kép.

Bodnár Éva: Id. Markó Károly. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Budapest, 1980. 80. old. VIII. kép.

Művészet Magyarországon 1830–1870. I–II.  Budapest, 1981. II. 17. tábla. 254. kép.

Bankár-falinaptár. 1996. október.

A Kovács Gábor-gyűjtemény. Szerk.: Fertőszögi Péter – Kratochwill Mimi. Vince Kiadó, Budapest, 2004. 63. old.

Szvoboda Domanovszky Gabriella: Markó. Corvina, Budapest, 2004. 26. kép.

Szalon, 2005/4. szám. 44. old.

Art-press, 2005. június. 15. old.

KOGART-falinaptár. 2006. május.

Múzeum – Körút. Válogatás 150 év magyar festészetéből. Szerk.: Fertőszögi Péter. Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum, 2006. 7. kép.

Hessky Orsolya: Id. Markó Károly. Kossuth Kiadó, Budapest, 2009. 27. old. 20. kép.

Markó Károly és köre. Mítosztól a képig. Szerk.: Bellák Gábor – Dragon Zoltán – Hessky Orsolya. Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, 2011. 182. old. 144. kat.

Szvoboda Domanovszky Gabriella: Nézők és képek Pest-Budán. A Pesti Műegylet története és a képzőművészeti nyilvánosság kezdetei a 19. században, Kovács Gábor Művészeti Alapítvány, Budapest, 2016. (4. kép) 

 Złoti Wiek. Malarstwa Wegierskiego (The Golden Age of Hungarian Painting) 1836–1936, Teksty (Texts): Andrzej Szczerski, Gábor Bellák, György Szücs, Kovács Gábor Art Foundation – National Museum in Krakow, Krakow, 2016. (81. oldal)

 

 

Megjegyzés
Festményünk tipikus példája annak, hogy Markó miként használja fel ugyanazokat a staffázsokat különböző témájú alkotásain, illetve Markó miképpen tud egy-egy mitológiai, bibliai jelenetet „profanizálni”, és hétköznapi környezetbe átültetni. A festmény másik címe Kígyóölőkként határozza meg a kép témáját, s valóban: a kompozíció közepén két fiú igyekszik egy kígyót elpusztítani. Ezt a jelenetet viszont leginkább mitológiai ábrázolásokon láthatjuk viszont, így például az Euridiké halálán, ahol a kígyó marása küldi az árnyékvilágba Orfeusz szerelmét. Ezeken a képeken Euridiké egyik társnője öli meg a kígyót. A festmény másik gyakran megfestetett motívuma a kút, amelyet Markó szintén felhasznált különböző témájú festményein. Például bibliaiakon (Jákob és Lábán találkozása, Jézus és a szamáriai asszony), illetve az itáliai hétköznapokból vett jeleneteken. A kép Károlyi György tulajdonában volt, aki a Pesti Műegylet 1840-es kiállításán szerezte meg. A műalkotásnak ismerjük egy előkészítő vázlatát is, amelyet a Magyar Nemzeti Galéria Grafikai Osztálya őriz.