Kiállítások

Halász-Kastély

A Halász-család 19. század eleji klasszicista kúriáját az 1910-es években építtette át L-alaprajzú, manzárdtetővel borított, neobarokk épületté Halász Gedeon. A homlokzat jobb sarkán négyzetes, zömök, egyemeletes, lapos sátortetős – egykor kupolás – torony található. A hátranyúló szárny udvari oldalán ión oszlopok által tartott mellvédes, félkörívesen kiemelkedő, nyitott középrész húzódik.

A Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéből származó, rendkívül kiterjedt, 1669-ben nemesi címet nyert Dabasi Halász-család nemesi levelét 1818-ban hirdették ki Fejér vármegyében. Ide a 19. század elején költöztek, amikor Dabasi Halász Sámuel feleségül vette Magyary-Kossa Annát, és ezzel a kápolnásnyéki birtok tulajdonosa lett. Itteni, első kúriájuk, valószínűleg a század első felében épült, klasszicista stílusban. Bő fél évszázaddal később Dabasi Halász Lázár már az egyik legnagyobb birtokos volt Nyéken, gazdaságát 1893-ban már bérlők művelték. A család 1895-ben 1235 katasztrális holdat – azaz korábbi földjeinek dupláját – birtokolt, és övék volt a környék legjobban gépesített gazdasága is.

Lázár fia, Dabasi Halász Gedeon az 1910-es években építette fel mai formájában a család kápolnásnyéki kastélyát. Az akkor neobarokk stílusban átalakított épületet 1945-ig a Halász-család lakta. A második világháború utáni kollektivizálással a kastély termelőszövetkezeti tulajdonba került, falai között sokáig a helyi Vörösmarty TSZ irodái működtek. A következő évtizedekben nem törődtek az épület felújításával, állapota a rendszerváltás követően is folyamatosan romlott.

A kastély megmentése néhány évvel ezelőtt a lehetőségek átgondolásával, majd a konkrét tervek elkészítésével indult. Igazi lendületet azonban 2014-ben, a Magyar Állam és az Európai Unió támogatásának elnyerésével vett. A KDOP-2.1.1/B-12-2012-0032 azonosítószámú, „A Kápolnásnyéki Dabasi Halász kastély rekonstrukciója – Látogatótér és kiállítóhely kialakítása” elnevezésű projekt lehetővé tette, hogy 2016-ra megújuljon a kastélykomplexum és parkja, amely így egyedülálló szolgáltatásokat és élményt kínálhat majd a Velencei-tó térségében.

Test-Képek. Csernus Tibor és Boldi kiállítása

Dátum: 2023. július. 15. - 2023. december. 10.
Látogatói információk

Csernus Tibor festészete az 1980-as években a régi mesterek felé fordult, azok technikájának kortárs interpretációját adva. Témájában visszanyúl az előképekhez, de szabadon válogatja és rendezi össze a mitológiai és bibliai történetek szereplőit egy jelenetbe. A festő nem moralizált, a téma csak apropóul szolgált az emberi alakok színpadra viteléhez és kapcsolataik bemutatásához. Aktjai és tanulmányrajzai nem egyszerű előképek, hanem gyakran egy gondolat különféle aspektusú vizuális kibontásai. A látszólag befejezetlennek tűnő részletek, átjavított felületek, türelmetlennek tűnő festékelhúzások egymás fölé kerülnek a vásznon, s expresszivitásuk hiába sugall sietséget, valójában egyre lassúbb, egyre alaposabban kiérlelt munka eredményei.

BOLDI szobrászata hasonlóan természetelvű, középpontjában az ember és az emberi test áll. Mindezt a márvány vagy a különleges patinájú bronz öntvények zárt formáival hozza párbeszédbe. A klasszikus szobrászati hagyományokra épített letisztult, a humánum alapformákba redukált modern nyelvezete teszi rokonná alkotói gondolkodásmódját Csernus festészetével. BOLDI esetében a moralitás kérdése már megjelenik, de aktjai szimbólumként kerülnek bemutatásra és ezáltal egy-egy problematika szó szerint is körbejárhatóvá válik az alkotások sorozatán keresztül. A szobrász az emberi testhez visszafogottan nyúl hozzá, annak szcenírozott, expresszív jellege helyett inkább jelentéshordozó tulajdonságaira épít.

A festék megengedő puhasága kerül szembe a kő kérlelhetetlen merevségével. A két alkotó elsőre ellentétesnek tűnő formanyelvének metszéspontját az azokban megfogalmazott, kutatott művészeti kvalitások képpé és alakká formálásában találhatjuk.

Látogatói információk