Cím változatai
Alvó nő
Művész
Munkácsy Mihály
Év
1880-as évek második fele
Technika
olaj
fa
Méret
87 × 116 cm
Jelzés
jelezve hátul
vente Munkácsy Paris 988 Jaire 4-6
ID
000082
Kiállítások
Publikálva

Boros Judit: Pihenő hölgy. In: A Kieselbach Galéria 23. aukciós katalógusa. 2003. október 4. 165. old. 141. tétel.

A Gyűjtő, III. évf. 1914. január–február. 1–3. szám, 35. lap

Az Ernst Múzeum aukciói XIII–XIV. 1920.

Végvári Lajos: Munkácsy Mihály élete és művei. Budapest, 1958. Festménykatalógus: 508, CLXXXIV. tábla

A BÁV 65. aukciós katalógusa. 1984. december 11–12., 41. lap

A Kieselbach Galéria 23. aukciós katalógusa. 2003. október 4., 165. oldal, 141. tétel

Munkácsy. Szerk.: Szemenkár Mátyás. Szemimpex, Budapest, 2005. 241. oldal, 181. kép

Malerfürsten. Ausstellungskatalog (28. September 2018 – 27. Januar 2019, Bundeskunsthalle, Bonn). Katalogkonzept: Doris Lehmann, Katharina Chrubasik. Hirmer Verlag, München, 2018. (Abb. S. 219.)

 

Megjegyzés
Munkácsy Mihály Párizsban fényűző életet élt, művészi sikereinek köszönhetően dúskált megrendelésekben. Miután 1874-ben feleségül vette Cécile Papier-t nemcsak életében, hanem művészetében is fordulóponthoz érkezett. Munkácsy, akit addig népi életképfestőként, romantikus realistaként jellemezhetnénk, házasságkötése után újabb témákkal kezdett el kísérletezni, így a polgári zsánerkép reprezentatív formájával, a szalonképpel és a csendélettel. A két műfaj szorosan összefügg: hiszen a szalonképek festése során Munkácsy számos csendéletet is készített – kezdetben csak tanulmányi céllal. Az addig csak az előkészítő munka szakaszába sorolt csendéletek nemsokára az önálló művek rangjára emelkedtek. A zsánerek, a társasági jelenetek ábrázolásához Munkácsy pazarul berendezett műterme szolgált háttérként. Ebben a térben készülhetett a Pihenő hölgy című festménye is. A művet valószínűleg műkereskedője, Charles Sedelmeyer vásárolta meg Munkácsy hagyatéki árverésén.