Cím változatai
Tájkép
Művész
Telepy Károly
Év
1870
Technika
olaj
vászon
Méret
64 × 94.5 cm
Jelzés
jelezve jobbra lent
Telepy K. 870
Kategória
festmény
ID
000073
Kiállítások
Publikálva

Markó Károly és köre. Mítosztól a képig. Szerk.: Bellák Gábor – Dragon Zoltán – Hessky Orsolya. Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 2011. 174. old. 188. kat.

Magyar Művészet, 1927., 313. oldal
Országos Magyar Képzőművészeti Társulat. Az 1927. évi magyar táj- és életképkiállítás tárgymutatója. Műcsarnok, Budapest, 1927.
A Kovács Gábor-gyűjtemény / The Gábor Kovács Collection. Szerk.: Fertőszögi Péter–Kratochwill Mimi. Vince Kiadó, Budapest, 
2004. 111. oldal
Múzeum-Körút. Válogatás 150 év magyar festészetéből. Kovács Gábor Művészeti Alapítvány, Budapest, 2006., 23. kép
Markó Károly és köre. Mítosztól a képig. Szerk.: Bellák Gábor – Dragon Zoltán – Hessky Orsolya. Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 2011. 204. old. 188. kat.
Kieselbach: Tavaszi Képaukció. Kieselbach Galéria, Budapest, 2012. 150. old.

Złoti Wiek. Malarstwa Wegierskiego (The Golden Age of Hungarian Painting) 1836–1936, Teksty (Texts): Andrzej Szczerski, Gábor Bellák, György Szücs, Kovács Gábor Art Foundation – National Museum in Krakow, Krakow, 2016. (86. oldal)

Megjegyzés
A Magyar Nemzeti Galéria 2011-es Markó-tárlatán e kép különös helyre került, és ennek köszönhetően új értelmezést kapott. Az, hogy Telepy Károly szerepelt a Markó-kiállításon, már jelzi: idősebb Markó Károly követőjeként kell rá tekintenünk. Markó modora őt itáliai tartózkodása során és az itáliai tájon keresztül érintette meg. A festmény egy kirándulás emlékét őrzi: a barlang szájánál lévő padon az utazás kellékeit figyelhetjük meg. Ám ha képet (képzeletben) a Gyűjtemény egy másik festménye, mégpedig Markó Vénusz és Ámor mellé tesszük (miképpen azt már a Várban láthattuk), akkor észrevehetjük: feltehetőleg ugyanazt az itáliai tájat festette meg mindkét művész. Ám sokkal többről van szó: a romantika tájképfestői számára a barlang egyrészt a különleges fényviszonyok és természeti képződmények helye, másrészt kirándulások, művészünnepek célja. Korabeli írásokból tudjuk, hogy Cervaro a művészek kedvelt célpontja volt: feltételezhetőleg a sokat vadászó német festő, Johann Christian Reinhart kedveltette meg társaival. Az évtizedek múltával a vadászatok, az ünnepek elmaradtak, de mint turistacélpont továbbélt: Telepy is ekkor, a táj szépségétől lenyűgözve járhatott itt.